2014. augusztus 27., szerda

Női szerelem

szerda, augusztus 27, 2014 | | Be the first to comment!



Én a föld vagyok, és te vagy az ég,
nappaloddal világítva borulsz rám,
bősz tengerként sziklát csapdosó hullám,
fénylő szemedben távoli a mély.

Te teremtesz életet belőlem,
termő ölem szüntelen ring kedveden,
lágyságom nő-anyag férfikezedben,
bezárom magamba őserődet.

Úgy kísérlek, mint évezredeken
a harcban szívedet átfúró vas,
akaratod tüzemen elolvad.

Úgy szeretlek, szótlan szerelemmel,
mint aki neked mindent megbocsát,
újjászületve a halálon át.


Röviden (70)

szerda, augusztus 27, 2014 | | Be the first to comment!



Pusztító érzés,
álmom gyilkosa.
Kísért, megvisel,
kínoz szakadatlan.
Keservem miattad
sosem hagy el.


Sötétben

szerda, augusztus 27, 2014 | | Be the first to comment!



Sötét utakon, sötét lovakon
jönnek az éjszaka árnyai,
dermesztő csendben kihűlt falakon
nőnek a múlásnak szárnyai.

Veríték íze cseppen a számra,
vaksötét levegőt szürcsölök,
álmoknak kéklőn csillámló vágya
lüktet cimpájukon, mennydörög.

Nem hallja senki, süket az élet,
sötétben reszketek egyedül,
sötét gondolat utolsó véget
dobbant a mellkason, legbelül.

Érzem a párát dübörgő csendben,
gyönyörű lovasom átkarol,
nőnek a szárnyak, még soha szebben
nem halt meg ember; a szél dalol.

Mesél a mának, jéghideg úton
prüszkölve horkan a képzelet,
dermesztő csendben füledbe súgom:
az Isten segítsen, ég veled!


A legújabb írások

Üzenőfal

Üzenőfal használat: A fenti gombok segítségével be tudtok jelentkezni. A "Guest" opció azt jelenti, hogy egyszerűen csak begépelitek a neveteket.

Közösség